2012. november 5., hétfő

Újabb szerelmes versek

Szeretnéd, ha szeretném, amit szeretnél?
Mert Én szeretném, ha szeretnéd, amit Én szeretnék!
Na, akkor most már CSÓK ahová szeretnéd!:) 

 
Oly üres nélküled az ágy,
Oly forró irántad a vágy,
Oly édes minden csók, mely éget,
Hisz tudod, nagyon SZERETLEK én téged. 

 
Tudom, hogy e csönd érzelmeket takar,
Tudom, minden gondolat előtör majd hamar,
Tudom, hogy az érzelem széttöri a gátat,
Tudom, hogy a némaság öleli a vágyat.

A szerelem megsemmisíti az észt.
Az agy és a szív olyan mint a homokóra két edénye:
amikor az egyik megtelik a másik kiürül.
 
 Nem tudom, hogy mondjam el, mindazt, amit érzek,
Hidd el, hogy csak TE vagy, és én érted élek,
Nem tudom, miért fáj, de fáj a messzeséged,
Minden percben hiányzol, én úgy SZERETLEK téged.

Hiába tagadnám régóta szeretlek,
könnyeim titokban teérted peregnek.
Kértem a jó Istent tanítson feledni,
válasza az volt:
Téged kell szeretni!!

2011. november 11., péntek

Szerelmes vers (hang+képek)

Bálintffy Etelka - Az én szerelmem

Az én szerelmem nem viharzó tenger,
Nem hajtja szenvedély.
Az én szerelmem nyugodt tónak képe
Oly csöndes, tiszta, mély.

Az én szerelmem nem az égető nap,
Melytől meggyúl a lég...
Az én szerelmem igaz, szent, magasztos
S örök, miként az ég!  

Petőfi Sándor: Az álom

Az álom
A természetnek legszebb adománya.
Megnyílik ekkor vágyink tartománya.
Mit nem lelünk meg ébren a világon.
Álmában a szegény
Nem fázik és nem éhezik,
Bibor ruhába öltözik,
S jár szép szobák lágy szőnyegén.
Álmában a király
Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál...
Nyugalmat élvez.
Álmában az ifju elmegy kedveséhez,
Kiért epeszti tiltott szerelem,
S ott olvad égő kebelén. -
Álmamban én
Rabnemzetek bilincsét tördelem!

József Attila - Kedvesem

Bizony a szirmok összeborulnak este.
Nem akartalak megcsókolni se,
Csak hogy kicsit itt érezzelek mellettem,
Mint kisgyerek az édesanyját.
A vackorfa a beojtott ággal összenő,
Én is jobb vagyok, hogy beojtottál csókjaiddal,
Én kedvesem,
És szebb is vagyok, miként az éjszaka
A számlálhatatlan csillagoktól.

Szabó Lőrinc: Szeretlek

Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet.

Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed az ajkamon,
csókolom a földet, ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,


szeretlek, szeretlek, szeretlek.

Ady Endre: Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet. 

 
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled. 


Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet. 


Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

(Ady Endre)